Mi is pontosan a kókuszolaj?
A kókuszolajat, a kókusz érett húsából vonják ki. Alkalmazható külsőleg és belsőleg egyaránt, táplálékként, de számos természetes kozmetikai termék alapanyagát is képezi. Kiváló hajápoló, bőrápoló, csökkenti a stressz okozta tüneteket az arcbőrön, karbantartja a koleszterinszintet, beindítja a fogyást, serkenti az immunrendszert, szabályozza az emésztést. Kúraszerű fogyasztása ajánlott különféle veseproblémák, szívbetegségek, magas vérnyomás, különféle rákos megbetegedések, csontritkulás esetén. Antimikrobális, antioxidáns, antibakteriális, gombaellenes és nyugtató hatással rendelkezik.
Kókuszolaj és az egészség:
A kókuszolaj napjainkban hihetetlenül elterjedt az egészséges életmódot támogatók körében. Nem csoda, hisz a hidrogénezett, transzzsírokkal teli sütőolaj helyett egészséges alternatívát jelent sütéshez, főzéshez egyaránt. A kókuszzsírt közepes szénláncú zsírsavak alkotják, ez teszi lehetővé, hogy hő hatására ne roncsolódjon a szerkezet. A hevítés során nem jönnek létre benne transzzsírsavak, így a hőkezeléssel készült ételekhez a legalkalmasabb a kókuszolaj. De nem csupán ebben merül ki a kókuszolaj egészségmegőrző hatása.
A kókuszolaj szobahőmérsékleten még szilárd, ezért nevezhetjük zsírnak is – nem terheli meg az emésztést, mivel kedvező zsírsavszerkezete miatt tökéletesen felszívódik. Triglicerid formában, vagyis változás nélkül képes felszívódni, nem alakul nagy méretű kilomikronná. A kilomikron a legnagyobb lipoprotein fajta. A lipoproteinek – mint a HDL és LDL is, melyek főleg koleszterint és koleszterin-észtereket tartalmaznak – zsírt, koleszterint és egyéb zsírban oldódó tápanyagokat, például vitaminokat szállítanak a vérben a májhoz vagy egyéb szervekhez. A közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok, mint amilyen a kókuszzsír is, közvetlenül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein. Emiatt a felszívódási metódus miatt nem kell epesav az emésztésükhöz, azok is könnyen emésztik, akiknek a hasnyálmirigye nem termel elegendő lipázt (emésztőenzimet).
Kókuszolaj betegségekre gyakorolt hatása:
A kókuszzsír gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezik. E célból napi 1-2 evőkanál szűz, tehát nem hidrogénezett kókuszzsírt ajánlott fogyasztani. Találkozhatunk az úgynevezett szűrt, szagtalanított változattal is, ám a szagtalanítás (dezodorálás) nem durva kémiai kezelést jelent, ellentétben a hidrogénezéssel. Erőssége az, hogy nem érződik az intenzív kókusz íz, emiatt bármilyen étel készítéséhez használhatjuk. Terápiás célra az egészen kezeletlen, szűz kókuszzsírt válasszuk, a hidrogénezett változatot pedig – még ha olcsóbb is – semmiképp se vegyük meg
Az antibakteriális és gombaölő hatást a kókuszzsír a laurinsav jelenlétének köszönheti. Ez egy közepes láncú triglicerid, mely majdnem a felét teszi ki a zsírnak. Az anyatejben is megtalálható, és a baba erős immunrendszerének kialakításáért felelős. Influenza és herpesz ellen is hihetetlenül hatásos a kókuszzsírban található laurinsav, ellenben a bélflóra jótékony baktériumait nem bántja. Lábgomba és Candida-gomba túlszaporodás esetén is ajánlott. A kókuszzsír laurinsav mellett kevés mennyiségben tartalmaz kaprilsavat, ami szintén gombaölő tulajdonsággal bír.