Lehet, hogy trendnek indult, de a szódabikarbóna és a citromlé kombinációja biztos, hogy nagyon sok embernek segített világszerte. Különböző betegségek gyógymódjává vált, a tudósok pedig azt vizsgálják, hogy képes-e megtámadni, sőt elpusztítani a kóros rákos sejteket.
A tudósok 1970 óta 20 különböző laboratóriumi vizsgálatot végeztek. Ezek mindegyike megerősítette, hogy a citrom 12 ráktípust pusztít el. Ugyanezt a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója is megerősítette.
Az eredmények azt is kimutatták, hogy a citrusféle a rákos sejtek növekedését és terjedését is megállítja. Valójában az eredmények megerősítik, hogy a citrom 10 000-szer hatásosabb, mint a kemoterápia és az olyan gyógyszerek, mint az Adriamycin.
A rák lehetséges gyógymódja
A kutatók megállapították, hogy a citrusfélék, különösen a citrom, képesek megakadályozni a rák kialakulását. Akár gyógyíthatja is a rákot, de ez még alaposabb kutatást igényel.
A citrom és a szódabikarbóna együtt csodákra képes. A szódabikarbóna szabályozza a szervezet pH-értékeit, és megakadályozza a rák áttétképződését.
A kemoterápia néha hatásos, de ezek elpusztítják az egészséges és a rákos sejteket is. A kemoterápiás gyógyszerekkel ellentétben a citromlé és a szódabikarbóna csak a rákos sejteket veszi célba, és nem okoz semmilyen mellékhatást.
A rákbetegeknek ajánlott 2 teáskanál friss citromlevet és fél teáskanál szódabikarbónát fogyasztaniuk reggeli előtt, vagy mielőtt bármit ennének vagy innának. Ügyeljen arra, hogy bio citromot használjon, mert minden más terméket vegyszeres műtrágyával termesztenek.
A citrom nem csak a rákos betegeknek nagyszerű. Ciszták és daganatok kezelésére is használható.
Antimikrobiális potenciál
A C-vitamin adja a citrom hatalmas antimikrobiális erejét. Nagy sikert aratott a bakteriális és gombás fertőzések kezelésében.
A citrom nagyszerű alkalmazásra talált a belső paraziták és férgek kezelésében. Rendszeres használatával kordában tarthatja a vérnyomását. A citrom csökkenti a stresszt, ami azt jelenti, hogy antidepresszánsként is használható.
