“24 évesen mentem hozzá Nate-hez. Frissen jöttünk ki a főiskoláról, és – ha teljesen őszinte akarok lenni – teljesen felkészületlenek voltunk az életre. Azt feltételeztük, hogy a miénk egy ház lesz fehér kerítéssel és 2,5 gyerekkel. Ebből semmi sem történt meg. Ami viszont igen, az valami jobb volt – némi munkával és talán szerencsével.”
 íme 15 házassági lecke, amit 15 év házasság alatt tanultam:
 1. Olyan emberhez menj hozzá, aki remek esküvői vendég.
 Amikor először vettem részt egy esküvőn Nate-tel, tudtam, hogy hozzá akarok menni feleségül. Az egyébként alkalmi ember, aki munkába jár műtősruhában, Nate füstölgő dögös volt öltönyben, megdicsérte a ruhámat, kegyes volt az ifjú párhoz és családjukhoz, italokat hozott a barátaimnak, és még egy nagymamát is megpörgetett a táncparketten.
 2. Nem kell nyitott ajtóval pisilni.
 Több mint egy évtizede házasnak lenni nem jelenti azt, hogy a romantikát le kell húzni a vécén. Más néven: “Nem akarom látni a micsodádat, amikor kinyitom a fürdőszobaajtót”, én úgy tekintek a fürdőszobára, mint a romantika megőrzésének és a mindig szükséges egyedüllét kiváltságára.
 3. Nem baj, ha dühösen fekszel le.
 Nincs kedveltebb házassági tanács, mint a “Ne feküdj le őrülten”. De mi nagy hívei vagyunk annak, hogy veszekedve feküdjünk le. A legtöbb veszekedésünk jelentéktelen, és egy kiadós alvás után már el is felejtettük őket. Ha mégsem, akkor tovább.
 4. Vannak évek, amelyek egyszerűen szarok.
 Rengeteg szakszerűtlen vélemény van a házasság nehéz éveiről: Egyesek szerint az első; mások szerint a második év a legnehezebb, nem sokkal azután, hogy az első év házassági boldogsága megkopott. Van egy barátom, aki esküszik rá, hogy a házasság minden páratlan éve szörnyű. Bármi is legyen, egy dolog azonban biztos: Néhány év egyszerűen szívás lesz. A mi házasságunkban általában nem a személy, hanem a körülmények okozzák. Az az év, amikor New Yorkba költöztünk, és nulla barátunk vagy családunk volt a közelben, szívás volt. Az év, amikor apám meghalt, szívás volt. De a jó hír az, hogy miután átvészeltük a nehéz időket, a végén jobban szerettük egymást.
 5. Ne legyenek gyerekeid, ha nem akarod őket.
 Szinte már belefáradtam, hogy erről írjak, de annyi e-mailt és üzenetet kaptam olyan nőktől, akik nem akarnak gyereket, de úgy érzik, muszáj nekik, mert házasok. Mi is attól féltünk, hogy megbánjuk ezt a döntést, de 15 év után, amikor már ketten vagyunk, boldogabbak vagyunk, mint valaha. A te házasságod, a te döntésed.
 6. A közös utazás segít a kötődésben.
 Az utazás az egyik kedvenc hobbink, és a házasságunk is jobb lett tőle. Rengeteg időt töltöttünk már azzal, hogy olyan helyekre látogattunk el, ahol nem beszéltük a nyelvet, különleges ételeket kóstoltunk, és az ellenkező oldalon autóztunk (Nate), miközben egy idegen országban navigáltunk (én). Az utazás megtanított minket arra, hogy bízzunk egymásban és támaszkodjunk egymás erősségeire. Ráadásul, amikor egy idegen városban nincs kivel beszélgetni, könnyebb, ha az ember szereti a házastársa társaságát.
 7. Kitalálni, hogyan kell veszekedni, kulcsfontosságú.
 A házasságunk elején szörnyen harcias voltam. Én ordibálós és ajtócsapkodós voltam, Nate pedig nyugodt és kommunikatív. Az évek során megtanultam tisztességes harcosnak lenni, ami gyakran e-mailen – az általam választott vitaplatformon – keresztül történik. Itt könnyen és jól átgondolt szándékkal adhatunk hangot sérelmeinknek. Mire hazaérünk a munkából, már el is rendeződik a dolog – nem kell ajtócsapkodni.
 8. A saját hobbira nagy szükség van.
 Nate és én rengeteg időt töltünk együtt – leginkább azért, mert nagyon élvezzük egymás társaságát, és utálunk sokáig külön lenni. De ennyi év házasság után megtanultuk, hogy teljesen rendben van, ha én kihagyok egy szunyókálós baseballmeccset, vagy ha a férjemet egyáltalán nem érdekli egy jógagyakorlat.
 9. De valami kihívást jelentő közös tevékenység csodálatos lehet a házasságotok számára.
 Nate és én közel 15 év házasság után futottuk le életünk első közös maratonját, és az egész élmény (majdnem) olyan izgalmas volt, mint az esküvőnk. Három hónapig edzettünk együtt, és az utolsó lépésig szurkoltunk egymásnak. Az évek során rájöttünk, hogy bármilyen fizikai kihívás, például a Machu Picchu megmászása vagy egy 10 kilométeres futás együttesen jót tesz a házasságunknak.