A hosszú házasság titka alighanem azóta érdekli az embereket, amióta a házasság intézménye létezik. Manapság, amikor egyre magasabb a válások aránya – 2015-ben már világszinten minden második frigy végződött válással –, különösen aktuális kérdés ez. És ki tudhatná jobban a választ, mint egy olyan pár, akik 15 teljes éve van már együtt? Az alábbiakban Anna mesél arról, hogy mit tanult ezen 15 év alatt.
“24 évesen mentem hozzá Nate-hez. Frissen jöttünk ki a főiskoláról, és – ha teljesen őszinte akarok lenni – teljesen felkészületlenek voltunk az életre. Azt feltételeztük, hogy a miénk egy ház lesz fehér kerítéssel és 2,5 gyerekkel. Ebből semmi sem történt meg. Ami viszont igen, az valami jobb volt – némi munkával és talán szerencsével.”
íme 15 házassági lecke, amit 15 év házasság alatt tanultam:
1. Olyan emberhez menj hozzá, aki remek esküvői vendég.
Amikor először vettem részt egy esküvőn Nate-tel, tudtam, hogy hozzá akarok menni feleségül. Az egyébként alkalmi ember, aki munkába jár műtősruhában, Nate füstölgő dögös volt öltönyben, megdicsérte a ruhámat, kegyes volt az ifjú párhoz és családjukhoz, italokat hozott a barátaimnak, és még egy nagymamát is megpörgetett a táncparketten.
2. Nem kell nyitott ajtóval pisilni.
Több mint egy évtizede házasnak lenni nem jelenti azt, hogy a romantikát le kell húzni a vécén. Más néven: “Nem akarom látni a micsodádat, amikor kinyitom a fürdőszobaajtót”, én úgy tekintek a fürdőszobára, mint a romantika megőrzésének és a mindig szükséges egyedüllét kiváltságára.
3. Nem baj, ha dühösen fekszel le.
Nincs kedveltebb házassági tanács, mint a “Ne feküdj le őrülten”. De mi nagy hívei vagyunk annak, hogy veszekedve feküdjünk le. A legtöbb veszekedésünk jelentéktelen, és egy kiadós alvás után már el is felejtettük őket. Ha mégsem, akkor tovább.
4. Vannak évek, amelyek egyszerűen szarok.
Rengeteg szakszerűtlen vélemény van a házasság nehéz éveiről: Egyesek szerint az első; mások szerint a második év a legnehezebb, nem sokkal azután, hogy az első év házassági boldogsága megkopott. Van egy barátom, aki esküszik rá, hogy a házasság minden páratlan éve szörnyű. Bármi is legyen, egy dolog azonban biztos: Néhány év egyszerűen szívás lesz. A mi házasságunkban általában nem a személy, hanem a körülmények okozzák. Az az év, amikor New Yorkba költöztünk, és nulla barátunk vagy családunk volt a közelben, szívás volt. Az év, amikor apám meghalt, szívás volt. De a jó hír az, hogy miután átvészeltük a nehéz időket, a végén jobban szerettük egymást.
5. Ne legyenek gyerekeid, ha nem akarod őket.
Szinte már belefáradtam, hogy erről írjak, de annyi e-mailt és üzenetet kaptam olyan nőktől, akik nem akarnak gyereket, de úgy érzik, muszáj nekik, mert házasok. Mi is attól féltünk, hogy megbánjuk ezt a döntést, de 15 év után, amikor már ketten vagyunk, boldogabbak vagyunk, mint valaha. A te házasságod, a te döntésed.
6. A közös utazás segít a kötődésben.
Az utazás az egyik kedvenc hobbink, és a házasságunk is jobb lett tőle. Rengeteg időt töltöttünk már azzal, hogy olyan helyekre látogattunk el, ahol nem beszéltük a nyelvet, különleges ételeket kóstoltunk, és az ellenkező oldalon autóztunk (Nate), miközben egy idegen országban navigáltunk (én). Az utazás megtanított minket arra, hogy bízzunk egymásban és támaszkodjunk egymás erősségeire. Ráadásul, amikor egy idegen városban nincs kivel beszélgetni, könnyebb, ha az ember szereti a házastársa társaságát.
7. Kitalálni, hogyan kell veszekedni, kulcsfontosságú.
A házasságunk elején szörnyen harcias voltam. Én ordibálós és ajtócsapkodós voltam, Nate pedig nyugodt és kommunikatív. Az évek során megtanultam tisztességes harcosnak lenni, ami gyakran e-mailen – az általam választott vitaplatformon – keresztül történik. Itt könnyen és jól átgondolt szándékkal adhatunk hangot sérelmeinknek. Mire hazaérünk a munkából, már el is rendeződik a dolog – nem kell ajtócsapkodni.
8. A saját hobbira nagy szükség van.
Nate és én rengeteg időt töltünk együtt – leginkább azért, mert nagyon élvezzük egymás társaságát, és utálunk sokáig külön lenni. De ennyi év házasság után megtanultuk, hogy teljesen rendben van, ha én kihagyok egy szunyókálós baseballmeccset, vagy ha a férjemet egyáltalán nem érdekli egy jógagyakorlat.
9. De valami kihívást jelentő közös tevékenység csodálatos lehet a házasságotok számára.
Nate és én közel 15 év házasság után futottuk le életünk első közös maratonját, és az egész élmény (majdnem) olyan izgalmas volt, mint az esküvőnk. Három hónapig edzettünk együtt, és az utolsó lépésig szurkoltunk egymásnak. Az évek során rájöttünk, hogy bármilyen fizikai kihívás, például a Machu Picchu megmászása vagy egy 10 kilométeres futás együttesen jót tesz a házasságunknak.
10. Egymás szurkolóinak lenni alapvető fontosságú.
Átmentem egy szerencsétlen szakaszon, amikor úgy döntöttem, hogy beindítok egy piás lekvárkészítő vállalkozást. Nate-nek rövid ideig tartó szenvedélye volt a sörkészítés. Még amikor a lakásunk nem volt tele rossz sörrel és lekvárfröccsenésekkel, akkor is támogattuk egymás szenvedélyeit. Az olyan reálisabb törekvések, mint a nagyobb karrierváltás, a továbbtanulás és az ország másik végébe való költözés soha nem működtek volna, ha nem lettünk volna egymás legnagyobb szurkolói.
11. Mindig külön popcornt veszünk a moziban.
Vannak, akik szeretik a külön folyószámlákat, mások a külön hálószobákat. Én szinte mindent megosztok Nate-tel, kivéve a popcornt. Évekig rendeltünk egy hatalmas kádat a moziban, és azon vitatkoztunk, hogy vajat tegyünk-e bele (ő) vagy sem (én). Számomra az, hogy saját kádat kapok, hogy a saját tempómban ehessek, a házassági luxus megtestesítője.
12. Lehet, hogy nem vagyunk mindig egyenlőek, és ez rendben van.
A nagymamám mindig azt mondta, hogy egyetlen házasság sem 50-50 százalékos. És bár hálás vagyok, hogy olyan házastársam van, aki keményen dolgozik és segít gondoskodni az otthonunkról, nem vagyunk mindig pontosan egyenlőek, ha házimunkáról, jövedelemről vagy felelősségről van szó. És amíg ez idővel igazságosan ingadozik – ez rendben van.
13. A család és a barátok összefogása sokkal könnyebbé teszi az életet.
A házasságunk elején azzal telt, hogy három különböző hálaadásra és karácsonyi vacsorára trappoltunk, mert a családjainknak nem voltak közös érdeklődési köreik. Ma már anyukámat és nagymamámat szívesen látják Nate otthonában, az ő családját pedig az enyémben. Ez sokkal boldogabbá és könnyebbé teszi a családi időt mindenki számára. Ráadásul az évek során volt szerencsénk egyesíteni a barátainkat. A legjobb barátja a gimnáziumból most az egyik legjobb barátnőm, és az én legjobb barátnőim az övéi.
14. Bánj úgy a partnereddel, mint egy munkatárssal.
A legegyszerűbb cselekedet, amit 15 év alatt megtanultam, hogy legyünk kedvesek egymással. Néha ez nehéz – például amikor egy hónap alatt tizedszer felejtem el bezárni az ajtót, vagy amikor Nate-nek több mint egy órába telik, mire elkészül. De próbáljunk meg arra gondolni, hogyan reagálnánk egy munkatársunkra, ha az hibázna vagy elfelejtene egy feladatot, és máris könnyebb kedvesen bánni azzal, akit valójában szeretünk.
15. A kényelmes csend aranyat ér.
Nate-nek van egy QCOC nevű reggeli rituáléja: ez azt jelenti, hogy csendes csésze kávé; ilyenkor teljes csendben olvashatja a híreket és a sportot. Én egy mohó olvasó vagyok, aki nagyra értékeli a könyvet és a csendes időt. Ennyi együtt töltött idő mellett a kényelmes csend egy házassági csoda.
