Ha például a jó napkezdéshez elengedhetetlen számunkra egy cappuccino, akkor a reggeli cappuccino-ivást ízletes pillanattá alakíthatjuk: figyelmünket szentelhetjük a kávé illatának, kesernyés ízének, a tökéletes állagúra sikerült tejhabnak. Ahelyett, hogy gyorsan leöntenénk a kávét, ezt az átlagos szokást egy kis figyelemmel örömforrássá alakíthatjuk, és akár a nap során is visszagondolhatunk arra, hogy „de jó volt reggel megállni és annak a pillanatnak szentelni magam”.
Merülj el az élményekben… legalább 15 másodpercig!
A nyár széles tárházát kínálja azoknak a pillanatoknak, amiket megízlelhetünk: piknikezés és mezítláb járkálás a parkban a barátokkal, elkészíteni egy finom mentás limonádét (akár a saját cserepes mentánkról lecsípve az illatos mentaágakat), a teraszon/erkélyen/egy parkban ülve olvasni egy könyvet, és közben figyelni, hogyan változik a felhők színe a lemenő nap fényében, kibontani egy behűtött, könnyű fehérbort stb. stb. stb. Ezek nem különösebben költséges programok, viszont tele vannak olyan érzékleti élményekkel, amikben szinte lubickolhatunk.
A kutatási eredmények szerint már az is pozitív változásokat idézhet elő a lelkiállapotunkban, ha TIZENÖT MÁSODPERCIG egy adott pozitív élményre irányítjuk a figyelmünket, és a lehető legjobban elmerülünk benne
Minél többet gyakoroljuk ezt, annál hajlamosabbak leszünk észrevenni a minket körülvevő, pozitív élménylehetőségeket rejtő ingereket. Vagyis ha rendszeresen ízlelgetjük a jó élményeket, azzal fogékonyabbá tesszük magunkat az örömre, és pozitív spirált indítunk el.
Válts befogadó beállítódásra!
Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik sokat panaszkodnak, inkább a dolgok árnyoldalát látják, és rosszul érzek magukat a bőrükben. Ezek az emberek könnyen kijönnek a sodrukból, és hajlamosak támadásnak venni olyasmit is, amit nem annak szántak. Mintha folyamatosan valami felettük lebegő, láthatatlan fenyegetés ellen védekeznének… Ezt nevezzük reaktív beállítódásnak.
A reaktív beállítódás ellentéte a receptív, vagyis befogadó beállítódás: amikor elfogadással tudunk tekinteni arra, amit elénk hoz az élet; nem elkerüléssel és ellenségességgel reagálunk, hanem jelen maradunk a pillanatban. Mindezt természetesen százszor könnyebb megvalósítani akkor, ha jó dolgok történnek velünk, mint ha ránk zúdul a balsors…